MIG/MAG (kézi fém MIG hegesztés)

Összegzés:

A huzalelektródát a huzaladagoló táplálja, és elektromos áramot vezet az érintkezőcsúcson keresztül, hogy ívet hozzon létre a munkadarabbal. A védőgáz fúvókán belül van elhelyezve, ahol a védőgáz kiáramlik, hogy megvédje a hegesztési kötést a légköri oxigéntől, hidrogéntől és nitrogéntől.

Jelenlegi típus:

A MIG/MAG védőgázas hegesztés egyenárammal (DC) történik, az elektródát a pozitívhoz, a munkadarabot a negatívhoz csatlakoztatva. Vannak azonban olyan folyasztószeres huzalok, amelyeknél fordított polaritás szükséges a hegesztéshez. A közelmúltban bizonyos nagyon speciális alkalmazásokban, mint például a rendkívül vékony alumíniumlemezek MIG gázhegesztőgépein váltakozó áramot (AC) is alkalmaznak.

A hegesztő elektródák típusai:

A hegesztőelektródák fluxusbevonata különböző kategóriákba sorolható, és összetételük jelentősen eltérhet. A fluxusbevonat összetétele határozza meg az olvadási jellemzőket, a hegesztési teljesítményt és a hegesztési kötés szilárdságát. Az ötvözetlen acélokhoz használt hegesztőelektródákhoz különböző típusú folyasztószerbevonatok léteznek, beleértve az alaptípusokat és a vegyes típusokat. Az osztályozásban használt rövidítések a megfelelő angol kifejezésekből származnak. Pontosabban a C a cellulózt, az A a savat, az R a rutilt és a B a lúgost jelenti. Ha a rozsdamentes acél hegesztő elektródáiról van szó, csak két típus létezik: rutil és alap.

A hegesztőáram (A) és az elektróda átmérője közötti összefüggés a következő empirikus képletekkel becsülhető meg: